Az álom, ami életre kelt

Életem első VIXX koncertjére készültem, igaz majdnem egy napom volt még a koncert kezdetéig, de annyira be voltam sózva, hogy az leírhatatlan. Előkaptam a szekrényből egy szexis kis ruhát - ami egy nem annyira kivágott, de annál feltűnéskeltőbb fűzőszerű felső, ami kiemelte a melleimet, és egy miniszoknya volt -, és remélni mertem azt, hogy Ravi észrevesz. Bár szerintem csak egy lány vagyok neki a többi közül, csak egy rajongó, de akkor is jó lett volna, hogyha csak rám néz, és egy mosolyt küld felém. 

Miután kikészítettem a ruhámat elmentem lezuhanyozni, hiszen hamarosan indul a vonatom a fővárosban és még csatlakoznom is kell a barátnőmhöz. A zuhanyzás végeztével megtörölköztem és friss fehérneműt vettem, az egyik legszexisebbet, nem gondoltam, hogy akármi is kisülhet ebből az estéből, de valahogy jobban éreztem magam úgy, hogy szexi cuccban nyomulok a koncerten. Azután, hogy felöltöztem felhúztam a legkényelmesebb kis topánkámat elindultam a vonathoz, szinte futtában, mivel már csak fél órám volt az indulásig.

 Az állomásra érve megvettem a jegyet és csak imádkozni mertem, hogy ne késsem le a csatlakozást, mert akkor a barátnőm tuti itt hagy. Szerencsémre nem késett csak fél percet a vonat, felszálltam és szinte azonnal indult is éppen leülni volt időm, bekapcsoltam a zenelejátszót a telefonomon és miért is ne pont VIXX – On and On száma ment -az egyik kedvencem-, majdnem teljes hangerőn bömböltettem a fülemben, és vigyorogtam a velem egy kabinban üllő bácsi tuti azt hitte, hogy nem vagyok normális. Pedig ha tudta volna, hogy életem első VIXX koncertjére tartok azért vagyok ilyen boldog… Mondjuk, szerintem azt se tudja mi fán terem a VIXX, pedig egy igazán jó csapat.

A vonat körülbelül egy óra alatt ért be a leszállóhelyemre. Nagy nehezen átverekedtem magam a tömegen és elindultam megkeresni a barátnőmet, de szerencsére ő hamarabb rám lelt.

- Jungroo! – kiabált, a hangja irányába fordultam, és hamarosan meg is pillantottam, odafutottam hozzá és úgy örültünk egymásnak, mint majom a farkának- Én annyira várom már! – kiabált. Sose lelkesedett igazán semmiért, de az, hogy láthatja N-t és Ken-t teljesen felvillanyozta.

- Én is! Első sorban akarok lenni, érezni akarom a légáramlatot, ahogy elszaladnak előttünk – ujjongtam én is.  – De menjünk, mindjárt lekéssük a vonatot, és akkor sírhatunk egy sarokban.

- Akkor gyerünk – mondta ő is, majd felszálltunk a vonatra és csak öt perc múlva indult Sujeong már össze-vissza szitkozódott, hogy lekéssük a koncertet és nem láthatja a kedvenceit mondjuk szokása is volt.

Negyed háromra ért be a vonat seouli vasútállomásra, úgy döntöttünk, hogy kiveszünk egy-egy hotelszobát erre az estére, a koncert végezte utánra. Igaz nem mondhatni azt, hogy mind a ketten hű, de jól keresünk, de most az egyszer úgy voltunk vele, hogy megengedhetjük magunknak. Megkerestük azt a bizonyos hotelt ahol elfoglalhattuk a szobáinkat, vagyis lepakolhattunk, mert azután egyből indultunk is a koncert helyszínére, hogy biztosan hamar bejussunk.

Ahogy odaértünk rengetegen voltak, de még így is viszonylag közel helyezkedtünk el a bejárathoz, mondjuk dúródtunk is elég rendesen. Fél hétkor volt a kapunyitás, be is tódultunk a tömeggel együtt és sikerült nem elvesztenünk egymást a nagy sietségben, mondjuk úgy kapaszkodtunk egymásba, hogy véletlenül se szakadjunk el a másiktól. Nem sokkal hét előtt be is vonultak a fiúk, mindenki sikításban tört ki, köztük én is, a barátnőm pedig csak állt - elmondása szerint nem tud sikítani -, de látszott rajta, hogy már ő is nagyon várja.

Végig néztem a fiúkon és tekintetemmel egyből Ravit kezdtem el keresni, mondjuk nem volt nehéz megtalálni a hat fiú közül, mondjuk a villódzó fények megnehezítették a látási viszonyokat. Ezután megkezdték a koncertet először a Voodoo doll számukkal, ahogy Ken-t előre dobták szinte olyan volt mintha lerepülne a színpadról Sujeong megfogta a karomat, bár tudtam, hogy valahol tuti örülne neki ha ráesne Ken mégiscsak az egyik UB-ja.

A tömeg szinte extázisba esett a fiúk hangjától és szinte hisztérikusan sikoltoztak nekik legfőképp Leonak és Hongbinnek. De én végig csak Ravit figyeltem, és vártam, hogy mikor vesz észre, egyszer csak a fiúk lejöttek a kordon előtti részre és akkor Ravi megállt velem szembe azt hittem meghalok, ott ahol állok. Rám nézett felé nyújtottam a kezem ő pedig megfogta, elkezdtek folyni a könnyeim. Annyira boldog voltam, ezután visszamentek a színpadra és még elénekelték az On and On-t, a Gru8-at, Error-t, végül, de nem utolsó sorban Ravi és Hyuk előadta a Memory-t. Imádtam azt a számot tőlük az utolsó két szám a Hyde és az Eternity volt.

Ezután szépen lassan oszlani kezdett a tömeg. Mi is elszivárogtunk, annyira hihetetlen volt ez az egész élmény, hogy el sem akartuk hinni. Mivel még nem volt csak hajnal egy ,ezért úgy döntöttünk, hogy elmegyünk egy bárba megiszunk még valamit erre a nagy örömre, és persze hogy kitárgyaljuk a fiúkat. A közelben találtunk is egyet, és beültünk, rendeltünk egy rövid italt.

- Ken-nek olyan jó segge volt – fakadt ki a barátnőm.

- Ravi megfogta a kezem – kezdtem el szorongatni az említett testrészemet, amelyiket megfogta.

- Bárcsak találkoznánk velük még – álmodozott tovább Sujeong.

Ekkor kinyílt a bár ajtaja és beléptek rajta a fiúk. Azt hittem, hogy leesek a székről, ránk néztek majd odajöttek és megkérdezték, hogy leülhetnek-e. Megkérdezték, hogy hogy éreztük magunkat a koncerten, már jó pontnak éreztem azt is, hogy emlékeztek ránk, bár nem mintha el lehetne felejteni egy olyan lányt, aki sírva fakad attól, hogy Ravi megfogja a kezét. Nagyon kedvesek voltak. Iszogattunk még egy kicsit, tök sokat beszélgettem Ravival. Sujeong még Leoval is összebarátkozott azok után, hogy annyira ki volt akadva, hogy majdnem minden CD-hez őt kapta, amit rendeltünk.

Kissé többet ittunk a kelleténél, ezért a fiúk úgy döntöttek, hogy hazakísérnek minket. Kedves volt tőlük, a hotelhoz érve Ravin kívül mindenki megállt az előtértben, azt mondták megvárják Ravit amíg felkísér minket. A barátnőm könnyes búcsút vett Ken-től egy csók kíséretében, ezután felmentünk a szobánkhoz Sujeong bement a szobába és könnyek közepette már aludt is.

Ravival még álltunk egy darabig és csak néztük egymást, majd megfogtam a kezét és behúztam a másik szobába, amit foglaltunk, majd csókolózni kezdtünk. Úgy csókolt meg, hogy bele remegett a lábam is és forróság öntött el, ami a lábam közül sugárzott egész testemre. Nem lett volna szabad, de mégis muszáj volt megtennem. A mondás is úgy tartja a tiltott gyümölcs a édesebb. Ahogy a szoknyám alá csúsztatta a kezét a bőröm minden egyes érintésénél lángra kapott. Gyengéd volt, mégis volt benne valami vadság, valami állatias. Ahogy egyik kezével a combomat simogatta a másikkal magához húzott és éreztem keményedő férfiasságát, ami még jobban beindított. Forró leheletét a nyakamon éreztem, nyelvével végig simított rajta és harapdálni majd szívni kezdte, miközben az ágyhoz hátráltunk. Amikor odaértünk lefektetett rá, majd ő is felém tornyosult. Keze a testem vonalát követte, míg el nem ért a fekete csipkés melltartóhoz. Alig vártam, hogy megszabadítson tőle, és ahogy ezt megtette rögtön rátapadt nedves ajkával megkeményedett mellbimbóimra, játszadozott, szívogatta, harapdáltam, amitől libabőrös lettem, és éreztem ahogy egyre jobban felizgulok, és csak Rá vártam. Felnyögtem a gyönyörtől amikor kezével morzsolgatta a csiklóm és egy hirtelen rántással letépte rólam a bugyimat. Nyelve hegyével kezdett izgatni, lábaimat a nyakába tettem és remegtem mikor éreztem elönt a gyönyör első hulláma. Felsikítottam és körmeim belemélyesztettem a karjába. Belém hatolt kőkemény farkával, ami olyan érzés volt mintha a mennyben járnék, testem felvette a ritmust az Övével. Éreztem, minden egyes lökésnél, hogy egyre jobban kíván. Egyre vadabb és vadabb lett. Hatalmasakat sóhajtoztunk mind ketten, egy egy vadabb "támadásnál " hátába mélyesztettem a körmeim, amire a szemembe nézett, láttam benne, hogy nem okoztam neki fájdalmat csak kéjt és bujaságot. Háromszor rázott meg kéjesen az orgazmus gyönyöre, kihúzta a férfiasságát, majd pihegve feküdt le mellém. Pihentünk egy kicsit, ráfeküdtem a mellkasára.

- Nem akarom, hogy elmenj- suttogtam a mellkasába, és elkezdtek folyni a könnyeim. Ravi vállamat simogatta, hogy megnyugodjak.

- Sajnálom – suttogta.

Reggel mikor felébredtem Ravi már nem volt mellettem. Nagyon fájt a fejem, de úgy döntöttem megnézem Sujeoungot mi újság vele, át is mentem az ő szobájába, épp akkor ébredt fel.

- Olyat álmodtam, hogy megcsókoltam Ken-t – vörösödött el teljesen.

- Az nem álom volt – mosolyogtam rá, és még jobban elvörösödött zavarában

- Utána mi történt? – puhatolózott.

- Beestél az ágyba és álomba sírtad magad, én pedig Ravival… - kezdtem el gondolkodni, hogy is mondhatnám.

- Eksön volt? – csillant fel a szeme, én pedig nem válaszoltam semmit. – Tudtam én! – vágta rá vigyorogva.

- Ugyse találkozunk többet… - sóhajtottam.

- Dehogynem!! – határozta el magát Sujeong. – Ebben biztos lehetsz, én is találkozni akarok még Ken-nel! – mondta, majd elgondolkodott, de valahol a szívem mélyén tudtam, hogy ez sosem fog újra megismétlődni bármennyit is álmodozhatok róla.

~Iseul~